1.

"Férfi és nő között az a legszebb kapcsolat, amikor nincs köztük semmi kötelék, az akarat és a véletlen mégis egymás felé taszítja őket."

"A nyájas szavaktól félj, madárkám, ne a durváktól. A nyájas szavak becsapnak, meggyengítik az ember életrevalóságát, a durva szavak viszont, még ha túlzásba mennek is, megedzik. A nyájas szavak után veszedelmes dolog az utcára lépni: a legapróbb durvaság rémületbe ejt, a durvaság után viszont a nyájas szavaktól se kell félni: már nem tudnak becsapni."

"Senki nem képes úgy várni, mint a kutya, s előfordul, hogy még a gazdája sírjához is kijár, és még holtában is visszavárja."

"Az emberek valahogy restellik kimutatni a jóságukat, mintha az valami szégyellni való emberi gyengeség lenne. Az emberek erőseknek akarnak látszani, mint akik nem ismerik a kételyt és a megalázónak vélt szánalmat, holott talán éppen az önmagunk iránti kétely és a mások iránti szánalom a legfőbb emberi erő."

"Az emberek lelkét kirabolni - rosszabb a véres balhéknál is."

"Az ivás sok mindent felhoz, ami a lélek mélyén lapul. (...) Ami a józannak a fejében, az a részegnek a nyelvén."

"A szerelemnek nincsenek törvényei. Ő maga a törvény, és minden esetben más és más."

"A család megöli a szerelmet. A szerelem: rácsodálkozás, és ha megszokás lesz belőle, már vége is."

"Ami kedveset nem mondasz ki idejében, nem pótolhatod, ami gorombaságot meg kimondasz, vissza nem vonhatod."

"Szerelemtől, sírveremtől nem menekülhetsz."

"Mindazt, ami bennünk van, gyerekkorunkban ültették el bennünk."               

"A közönyösök bizonyára boldogtalanok, mert nem szeretnek senkit."

"Ami gyökértelen, könnyen rohad."

"A félelem (...) tanít, csakhogy mire? Hogy engedelmeskedj annak, amivel nem értesz egyet. Ha pedig engedelmeskedsz annak, amit gyűlölsz és megvetsz, akkor magad is azonosulsz vele. Akkor nem menekülhetsz meg a félelemtől. Csak egy dologtól féljen a gyerek, arra kell nevelni: a lelkiismeretétől. Az ilyen félelem, (...) bátor félelem. Ha aztán a gyerek felnő, és az élet gyáva félelmet ébreszt benne, az beleütközik a bátor félelembe, mint valami kőfalba, és meghátrál."

"A szégyen és a félelem között óriási a szakadék. A szégyen gondolkodni tanít, a félelem leszoktat róla."

"Mindannyian a véletlen kezében vagyunk, és ő úgy bánik velünk, mint a sakkfigurákkal, ha akar, lelök a tábláról, ha akar, egymás mellé tol bennünket (...). A véletlen kormányoz mindent, a háborút is, a szerelmet is."